Rákai István

A bábszínház színes életének szervezésén dolgozom nap mint nap. De nem volt ez mindig így. Komolyan fontolgattam, hogy paleontológus, oceanográfus, netán etológus leszek, így a kezdetekben biológiai irányban tanultam, képeztem magam. Azonban a gyerekkorom óta jelen lévő zene egyre nagyobb szeletet kért az életemből, míg végül operaszínpadra sodort a sors, sok-sok más zenei jelenlét mellett. Egy élesebb kanyar után a gasztronómia világának minden zegét-zugát is bebarangoltam, de vonzott, hogy újra a kulturális élet legyen a mindennapjaim része. Aztán újra összefutottam a Bábszínházzal, azért újra, mert a csodálatos épületben, ahol a Kövér Béla Bábszínház működik, nőttem fel én is, csak két emelettel feljebb. A sorsszerű találkozás munkakapcsolatba fordult és örömmel veszek részt a társulat küldetésében. Gyermekeim (három kisfiú apukája vagyok) meg vannak győződve róla, hogy csakis miattuk dolgozom a Bábszínházban és erre nagyon büszke vagyok! Még akkor is, ha ez nem teljesen igaz, hiszen nekem legalább akkora öröm ez, mint nekik.