A rakodó part alsó kövén ülve, ‘97-ben, szüleim azt kívánták, bárcsak születne még egy kislányuk. Hát ez lettem én: Mag Eszter. Egy pár évvel később ugyanitt azt kértem a víztől, hogy bábszínész lehessek, ha megnövök. A szelek elfújtak tehát egész Erdélyig, ahol 2019-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen meg is szereztem ezt a végzettséget. Továbbúszva a Maroson épp itt kötöttem ki, a torkolat után Szegeden. Itt rózsafelhők úsznak át az égen, én pedig hűen tartok minden rámbízott bábot kézben.