„A kertész legyen türelmes és ne várjon viszonzást. Érje be a tudattal, hogy a fa létezése hírt ad majd az ő életéről is.”
Élt egyszer valahol egy kertész, aki egész életét egyetlen fának szentelte. Gondozta a csemetét attól a pillanattól, ahogy megjelentek rajta az első rügyek, az első hajtások, parányi levelek. Gondosan vigyázta, amíg árnyas lombot nem növesztett. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, a kertész fája muzsikált. Zenéje messzire áradt, és magához vonzotta az élőlényeket. Egy napon a kertész rádöbbent, hogy a fa már nem csak az övé…
Marianne Poncelet különleges meséje kel most életre a bábszínházban, nem is akárhogyan. Orbán György kortárs zeneszerző komponált érzelmekkel átszőtt szimfonikus muzsikát a meséhez, melyet a Szegedi Szimfonikus zenekar szólaltat meg felvételről. A szimfonikus zene és a bábszínház találkozása üdítő színfolt a bábszínházi palettán. A történet mesélés mellett nem titkolt szándékunk, a nagyzenekari hangzásvilág megismertetése a gyermek közönséggel.
Ajánlott életkor: 4+
Írta: Marianne Poncelet
Zeneszerző: Orbán György
Dramaturg: Kiss Judit Erzsébet
Tervező: Takács Mari
Szcenikus: Sisak Péter
Zenei közreműködő: Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Műhely: Tóth Andrea, Kiss Attila Etele, Jernei János, Bajusz Andrea
Fény, hang: Patkós Péter, Bőhm Balázs
Rendező: Nagy Viktória Éva
Mesélő: Spergel Anna
Kertész: Kalocsányi Gábor
Koldus: Presits Tamás
Fa, pillangók, nyuszi: Balasi Jolán
Nyuszi, darazsak, madarak: Nikodémusz Hajnalka
